László Attila


   László Attila , aki a csillag születik felfedezett kis csillaga . A most 8. osztályos fiú , gyönyörű hangja sokunknak meglepetést okozott. Az élő adásban ugyancsak( mint az első adásban) Máté Pétertől választott egy számot. Látszott rajta , hogy nagyon izgul , de a zsűrik is ugyanúgy vélekedtek. Most nem voltak meglepettek , de még így is lenyűgözte őket a hihetetlen hangja  a Kézivásárhelyről érkezett fiúnak.
Talán éppen ő lesz a nyertes ? Ki tudja ?! De mindenesetre én ráteszem a voksom. Majd kiderül , addig is figyeljétek tovább a csillag születik - ben történő eseményeket.

               Rettenetes Nyílméregbéka



   A veszélyeztetett rettenetes nyílméregbéka a világ legmérgezőbb famászóbékája. Bár csak 5 centiméter nagyra nő meg , annyi méreg van benne , amennyi 20 000 egeret , vagy 10 embert meg tudna  ölni. Ez a méreg azonban csak akkor halálos , ha a véráramba kerül. A bőrön csupán éget.

                      Zászlósfarkú Gereza 

    A zászlósfarkú gereza nem ismer tréfát , ha más állat közelít a területéhez. Bőgőkoncerttel jelzi a csapat , hogy a betolakodók nemkívánatosak. Egyébént a gereza békés állat , növényevő , és elsősorban a virágokat , a leveleket és a fiatal hajtásokat kedveli.

Az amit nem vehetnek el tőlünk 

                                

            Fejdíszes Cerkóf                          


   A fejdíszes cerkóf az emlősök osztályánák a főemlősök rendjébe , ezen belül a cerkóffélék családjához és a cerkófmajomformák alcsaládjához tartozó faj. Dél-Afrika keleti vidékétől Zimbabwéig , Kenyáig , és Zairéig honos. Egyes populációk Dél-és Kelet-Afrika erdeiben élnek. A fajt élőhelye pusztulása veszélyezteti. A majom fej-törzs-hossza 40-70 centiméter. A hím testtömege 8-10 kilogramm , a nőstényé 4-5 kilogramm. Bundája puha és vastag , lábánál és vállánál a sötétbarnától és kékesfeketéig változhat a színe. Háta és oldalai szürkésbarna árnyalatúak. Kerek fején rövid orr ül. Szeme felett szemöldöksáv húzódik. Fülpamacsai fehérek. Farka hosszú , egyensúlyozásra szolgál , a majom általában ívben behajlítva tartja. Hátsó lába a mellsőnél hosszabb. A fejdíszes cerkóf ügyesen mozog a fákon.
A nőstények egy vezérhímmel alkotnak háremet , más hímek magányosan élnek. Egy háremben 10-30 nőstény is élhet. A hímek uralma egy hárem fölött nagyon változó idejű lehet , néhány héttől több évig. Tápláléka általában gyümölcs ,  valamint bogarak , madarak , tojások és kis emlősök de fakéreg is , emiatt az erdészek kártékonynak minősítik. Fogságban 20-30 évig él.
Az ivarérettséget valószínűleg 5-6 éves korban éri el. A párzási időszak területenként eltérő. A vemhesség 5-6 hónapig tart, ennek végén egy utód jön a világra. A kölyök először az anyja hasi szőrzetébe kapaszkodik, azután rövid időre rá, már az anyja hátán is ül. A hímek ivarérettségük elérésekor elhagyják a csapatot, a nőstények pedig egész életükben a háremben maradnak.

                                          Hosszúfarkú Macska 

A hosszúfarkú macska vagy margay , a ragadozók rendjébe , azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. A hosszúfarkú macska Közép-és Dél-Amerikában honos. Mexikótól Argentínáig vándorol az esőerdőben. Az 1850-ben egy alkalommal a Texas állambeli Eagle Pass közelében is feltűnt. A pleisztocén kori kövületek azt bizonyítják , hogy őseink élettere néhány ezer évvel korábban kiterjedt erre a területre is. A hosszúfarkú macska nagyon hasonlít az ocelotra , habár feje valamivel kisebb , farka hosszabb és a farkon lévő pettyes mintázat eltérő. Teste , a fejét is beleszámítva 45-80 centiméter hosszú , farka 33-51 centiméter , marmagassága pedig 30-35 centiméter. Tömege 2,5-4 kilogramm.
Magányosan élő, éjszakai ragadozó. Sokkal ügyesebb mászó , mint rokonai , ebből adódóan faocelotnak is nevezik. Azonban az ocelot a talajon üldözi a zsákmányát , a hosszúfarkú macska szinte egész életét a fákon tölti , ugrálva és madarakat , majmokat , lajhárokat , mókusokat , oposszumukat , gyíkokat , valamint falakó békákat ejtve el a lombok között. Néha előfordul , hogy madártojást , ízeltlábúakat , vagy növényi táplálékot , például gyümölcsöt fogyaszt. A ködfoltos párduc mellett egyike a két macskafajtának , amelynek bokacsontja olyan rugalmas , hogy akár 180 fokban is elfordítható , így fejjel lefelé is mászhat. Létezik beszámoló arról , hogy akár egy manccsal is tudja tartani magát.
Évente egyszer szaporodik. A nőstény 76-84 napos vemhesség után 1-2 utódnak ad életet. A kölyköket az anya 8 hetes korukban választja el.

is eltarthat.

                                     Fehérpamacsos Selyemmajmok ( 2. rész)



     A csoportban kizárólag egyetlen pár szaporodik. A nőstény évente egyszer , mintegy 150 napos vemhessége után 1-4 utódot hoz a világra , a legjellemzőbb azonban a két utódos ikerszülés. Az anyához viszonyítva a kölykök már születésükkor is igen nagynak számítanak. Az újszülött ikrek akár anyjuk testtömegének 40 % -át is kitehetik. Valószínűleg a nagy születési testméret miatt is , de születés után azonnal az apa veszi át az utódok hordozását , és később is csak a szoptatás idejére adja át a kicsiket az anyaállatnak. Később , ahogy a kölykök fejlődnek , a csoport többi tagja , ( akik többnyire a kölykök idősebb testvérei) is részt vesz gondozásukban , olykor átveszik a szállításukat az apaállattól , vigyáznak rájuk , játszanak velük és megtanítják az önálló táplálékszerzésre. A hím utódok mintegy egy év alatt lesznek ivarérettek , a nőstényeknél ez 20-24 hónapig is eltarthat. A fiatal állatok életük első néhány évében a szülőcsapattal maradnak , néhányuk élete végig ott marad. Mások elvándorolnak és vagy csatlakoznak  egy másik csapathoz vagy egy másik nemű fiatal egyeddel ( amelyik másik csoportból tartoznak , így nem rokona) új csoportot alapítanak. 
Eredeti élőhelyén a  selyemmajmot is igen fenyegeti az erdőirtás és veszélyeztettnek is tűnik. Új hazájában, Brazília  déli részén azonban széles körben elterjedt faj. Jól képes alkalmazkodni az ember  által megváltoztatott körülményekhez, másodlagos erdőkben illetve bozótosokban is megél, sőt olykor nagyvárosok külső kerületeinek kertjeiben vagy parkjaiban is megtelepszik.
Fogságban a többi karmosmajomhoz hasonlóan kedvelt és minden bizonnyal ez a leggyakrabban tartott faj. Állatkertekben szinte közönséges fajnak számít, sőt olykor magánszemélyek is tartják, bár tartása különleges táplálékigénye miatt nem könnyű feladat.
Jelenleg Magyarországon is sok helyütt , így a Budapesti Állatkertben , a Debreceni Állatkertben , a Miskolci Állatkertben , a Győri Állatkertben , a Veszprémi Állatkertben , a Nyíregyházi Állatparkban , a Szegedi Vadasparkban is tartják.